Das Cabinet des Dr. Caligari

Dr. Caligari
r.: Robert Wiene (1920)

Miért a horror a filmművészet egyik legkedveltebb műfaja? Mivel és hogyan lehet jól ijesztgetni? Egyáltalán, tényleg az ijesztgetés a legfontosabb, vagy van, ami még erősebb lehet?

A félelem az alapérzelmek egyike. Feladata az, hogy távol tartson minket a veszélyektől. Érdekessége az, hogy épp miatta szeretünk veszélybe kerülni. Több szintje és módja létezik. Ezért szereti igazán a filmművészet a történeteket erre az érzelemre építeni, hiszen sokféleképp el lehet érni. Sok út létezik arra, hogy valakinél kiváltsuk. Mivel több szintje van a félelemnek, különböző mélységek léteznek, logikusan következik, hogy különböző mennyiségű munka kell, hogy ezeket elérje a film a nézőnél.
A legkönnyebben elérhető, ezért a legtöbbet használt, ha hirtelen valami váratlan dolgot lökünk a néző elé, amire nem számít – ma már mind tudjuk, mikor történnek ilyenek, annyira elcsépelt. Számomra épp ezért élvezhetetlenek az olyan filmek, mint a Démoni doboz, Az ördög benned lakozik, Démonok között – mert nem küzd meg azért, hogy kiváltsa belőlem a félelmet. Butának néz.
faluA legmélyebb szint, amire egy egész film szükséges, hogy a végén beteljesüljön a félelem a nézőn (s még akkor sem biztos!), ha elérjük, hogy a valóságban rendüljön meg a hite. Vesse föl neki a film, hogy minden, amit hisz, az hamis. Egy ilyen, jól sikerült film megnézése után a néző nehezen áll fel a székből és tovább gondolkodik ezen a problémán. Mindenre és mindenkire gyanakodva tekint. Saját magára is.

Ennek korai, de mai napig ható példája a német expresszionizmus egyik kiemelkedő alkotása, a Dr. Caligari, melyet 1958-ban beszavaztak a Brüsszeli 12-be. Az 1920-ban bemutatott film ma is képes kiváltani ezt a hatást. Természetesen a korabeli módszerekkel, kicsit nevetségesnek tűnhet, a színészi játék végképp furcsa és groteszk, de nyomot hagy a 100 évvel későbbi nézőben is. Gondolatokat indít el bennünk.

vlcsnap-2016-07-07-17h18m19s145

Friedrich Fehér

story-time: A kerettörténetet adó kertben ül Francis (Friedrich Fehér) s egy fehér ruhás kóborló lányra (Lili Dagover) mutatva a mellette ülő öregúrnak mondja: „Ő a menyasszonyom! Elmesélem a történetünk.”
A holstenwalli vásárba jutunk, ahova épp megérkezik Dr. Caligari (Werner Krauss) és sátra köré csődíti az embereket, hogy becsábítson mindenkit. A sátorban egy faláda áll, benne pedig Cesare (Conrad Veidt), a 23 éves holdkóros, aki Caligari állítása szerint 23 éve éjjel-nappal alszik megszakítás nélkül. De Caligari most felébreszti. És innentől Holstenwallban különös bűnesetek történnek.

Beszéljünk először a film látványáról, ugyanis ez lett a legnagyobb hatású az utóéletéből.
Szinte egyetlen derékszög sincs a film díszletében, ettől az egész világa olyan, mint a kizökkent idő, amit Francis született helyre tolni.
A városi tanácsos, az első áldozat, irodájának képével Wiene bizonyos állást foglal az épp akkortájt kialakuló és tökéletesedő bürokrácia és a vásárra engedélyt kérő „kisember” viszonyában azzal, hogy a tanácsost egy irreálisan magas székre ülteti. A szék nem praktikus, kényelmetlen és nehéz lejönni róla – visszamászni valószínűleg még nehezebb. De föntről kiabálhat rá Caligarira, hogy várjon.

hivatal

Érdemes lenne minél gyakrabban néznünk némafilmeket. Nagyon más fogalmazást igényel a film minden alkotójától. És nagyon más, sokkal koncentráltabb figyelmet követel meg a nézőtől. Olyan figyelmet, ami úgy tart edzésben, hogy a hangosfilmeket megtanuljuk más szemszögből is látni. A képek, beállítások értékelésében nagyon sokat segíthet és lendíthet a néző kritikus hozzáállásán – a „kritikus” itt jó értelemben veendő, olyan, aki nem csak azt nézi, amit adnak neki.

krauss (1)

Werner Krauss

A némafilmnek nincs más eszköze, mint a kép. Azzal kell kifejeznie mindent. Persze vannak inzertek, de azok nem lehetnek hosszabbak kb. 10-13 szónál, és nem lehetnek túl gyakran vetítve.
Mennyire érdekes: a The Artist nézőinek az jelentette az egyik legnagyobb furcsaságot, hogy folyamatosan szólt a zene és nem volt egy pillanat csönd sem. És mégis némafilmnek nevezzük (valójában az atmoszféra hiánya miatt nevezzük így őket).

Hogy a Caligari mit ad nekünk ma, amikor futószalagon érkeznek hozzánk a horrorfilmek (2014 és 2016 között 450 olyan film jelent meg, ami saját leírásában magát horrornak nevezi)?
Mikor Caligari a sátrába tódult tömeg előtt felszólítja Cesaret, hogy ébredjen föl egy pillanatra sötét éjjeléből, a mai néző azt várja, hogy a premier plánban mutatott Cesare hirtelen nyitja ki a szemét. De nem ez történik. Szerencsére. Körülbelül 20 másodperc eltelik azzal, hogy Cesare csak mozgatja, rándítja az arcizmait. Végül lassan nyílik ki a szeme. Mint valakinek, aki 23 éve alszik. Ettől még félelmetesebb.

cesare

Conrad Veidt

Jellemrajzokról sajnos nehéz beszélni, hiszen a hangsáv ebben hozott többletet a filmművészetbe. Egy némafilm esetében a karakterek csak néhány jegyet tudnak felmutatni. Logikus, hogy beszéddel, szövegekkel lehet egy személyt igazán bemutatni. A némafilmszínész minden jelenetben a fő érzelmet tudta bemutatni. Egy némafilm esetében nem lehet elvárás az összetett jellemek felmutatása. Itt a vizualitás az, ami az első kell legyen.

Az azonban mindenképp kiemelést érdemel, Krauss mennyire izgalmas testtartást talált Dr. Caligarinak – amit csak a film végén lehet majd érezni és értékelni.

du musst caligari werden

fun-fact: Ezelőtt a horror egy lenézett műfaj volt. Sokszor a Dr. Caligarit említik, mint első igazi horrorfilm. Pedig ez is már meglévő sémákból épült fel.

more-fun-fact: 1921 áprilisában a New York-i Capitol színházban mutatták be a filmet. Sok néző felháborodott és visszakövetelte a belépőjegy árát.

music-time: A Red Hot Chili Peppers Otherside c. dalához készült klipet a Dr. Caligari ihlette.


10ez az a film, ami még 100 évvel később is eléri a (valószínűsíthető) célját és kihúzza a lábad alól a talajt – szerinted megéri kihagyni?!

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s