Gagarin. Pervyy v kosmose

Gagarin: Első az űrben
r.: Pavel Parkhomenko (2013)

Az igaz történekből készülő filmek egyik nagy veszélye a feszültség hiánya, főleg, ha egy olyan történetet dolgoz fel, aminek végét már a 7 évnél idősebb gyerekek is ismerik.

eves

Természetesen ez nem változtat azon, hogy egy ilyen filmet nézve jó belegondolni, hova jutott el az ember azalatt a rövidke idő alatt, amióta kifejlődött. Felhőkarcolókat épített, zsebben hordható, szinte mindent tudó számítógépeket alkotott, de főként: elhagyta a bolygóját – s később egy másik égitestre lépett.
Sajnos a Gagarin sem tudja tartani a feszültséget, hiszen mindannyian tudjuk, hogy Jurij Gagarin a repülése után visszatért a Földre. De nem csak ez a gond ezzel a filmmel, hanem a szinte percenként jelentkező megszakítások, ahogy Gagarin a Vosztok-1 kabinjában ülve visszagondol vagy feleségére, vagy a kiképzésre. Valóban nem lehetett máshogy kihúzni ezt a 108 percet, de ezek a visszaidézések néhány kivételtől eltekintve nem adnak pluszt sem a történethez, sem Gagarin jelleméhez. Így az egész film rövid szeletekre darabolódik, amiket nem igazán sikerül eggyé forrasztani. Még az ilyen filmeknél kötelező befejezéssel sem: hallhatjuk és láthatjuk a „valódi” Gagarint.

Inkább többet kellett volna építeni az olyan párhuzamokra, mint a kilövés pillanata. Látjuk a bázison ünneplő és éljenző embereket, s párhuzamos montázsként melléteszik Gagarin küzdelmét a növekvő G-erővel.

gagarin

Jaroszlav Zhalnin

A gravitáció hiányát elsőként átélő Gagarin, látva a körülötte lebegő vizet, visszaemlékszik szegény és éhes gyermekkorára. A gyerekkori tojáslopás jelenete talán a legjobb példa a film lyukasságára. Ez a kényszeres, melodramatikus hangulat rosszul áll nem amerikai filmnek. Valamiért sokkal inkább működnek ezek az eszközök az ő kezükben: ott (nem könnyen, de lassan) elhiszem, hogy Forrest Gump a fogyatékossága ellenére találkozik JFK-vel, és jobban elhiszem, hogy az „lehetőségek hazájában” könnyebben lesz egy szellemileg visszamaradt emberből amerikai Havas Henrik – aki életében minden munkát kipróbál. Az is hazugság. De Forrest életének több szakaszát látjuk. Azonban a Szovjetunióban, mélyszegénységben élő kisfiúból nem látjuk hogyan válik a 3000 jelentkezőből az a kiválasztott egy.

Az már csak sokadlagos kérdés, hogy a Gagarin-szülők miért néznek ki pontosan ugyanúgy 1961-ben, mint 1940-ben?

apa

A párbeszédek nem mennek túl a szintén amerikai hősfilmekből ismert kliséken. „Mindannyian elsők vagyunk” mondja Gagarin egy társának, aki a kiképzés során elájul, ő szedi szét a verekedő elvtársait, mindig pontosan tudja az erkölcsi jót és aszerint is cselekszik. Ki más juthatna elsőként az űrbe, ha nem ő?!

A legizgalmasabb pár másodperc az 1938-as Világok harca-rádiójátékot idézi meg, ahogy a kiképzőtáborban a jelöltek hallgatják a rádiót.

Na de milyenek a színészek, ha a történetmesélés ennyire nem jó?!

Nem rosszak, de szinte senki nem kapott egy szónál bővebb jellemrajzot.
Gagarin (Jaroszlav Zhalnin) a hős – minden értelemben. Jól fésülten és mindig kedvesen jelenik meg.

koroljov

Mikhail Filippov

Szergej Pavlovics Koroljov (Mikhail Filippov) talán egy apaképet tölthetne be a filmben és Gagarin életében, de összesen két közös jelentük van, így semmi esély arra, hogy bármilyen viszony kialakuljon köztük. A mítoszteremtés egyik alapja az a másodperc, mikor a névsor felolvasása után, a mérnök-tábornok Koroljov azonnal kiszúrja magának Jurijt, holott erre semmi oka. Fölöslegesen kiemelt pillanat.

valentina

Olga Ivanovna

Gagarin felesége, Valentina (Olga Ivanova) egy picit összetettebb. Ráaggatták az amerikai testvérfilmekből már ismert űrhajós-feleségeket, akik féltik férjüket, de nem állnának az útjába, hiszen az mindenük, hogy a férfi boldog legyen.

És itt a film egyik értékelendő pontja: mindenki látott már NASA-vezérlőközpontot, ismerjük a láncdohányos és -kávézó irányítót, aki a legutolsó pillanatig feszült. Vele párhuzamosan látjuk a Földön hagyott családot, középpontban a feleséggel, ahogy a kertvárosi, két emeletes házukban ülnek és nézik az épp legmodernebb televízión a kilövés közvetítését.
Ezzel kapcsolatban rájöttek a film alkotói, hogy nem szabad ezt is lemásolniuk. Itt az utazás sikeres lezárultáig senki nem tudja, hogy Gagarin van az űrben – a film egyik legszebb pillanata az apáé, mikor a faluban megtudja, hogy az ő fia az első kozmonauta.
A három feleség együtt izgul a kiképzés alatt, itt jut egyikük eszébe a hátráltatás. De ezt a hős feleség nem támogatja.

felesegek

Még egy pozitívumra érdemes felfigyelni: a kilövés előtti, jelen játszódó jelenetek fényképezése olyan, mintha a néző ülne a Vosztok-1 ülésében. Szépen lebegtetett, felső gépállások, gravitáció nélküli pörgések érzetét adja. S ezt szerencsére csak az utolsó pár percben kapjuk vissza, így nem használódik el (operatőr: Anton Antonov).

sisakban

fun-fact: a film teljes játékideje 108 perc, ami megegyezik Gagarin űrutazásának hosszával (kilövéstől landolásig)

3a szovjet hős nem mutat jól amerikai csomagolásban

Gagarin. Pervyy v kosmose” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Jackie – fényfestők.

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s