Captain Fantastic

r.: Matt Ross (2016)

Mennyire érvényesek a társadalmi szabályok, ha éppen az egyénről van szó? Meg lehet-e szegni őket? Miért járunk feketében temetésre? Egyáltalán: „ment-e a könyvek által a világ elébb?”

Ez a film hosszú és tartalmas vitákra adhat okot.

sutes

story-time: Ben és hat gyereke az erdőben élnek, már-már elzárva a világtól. Vadásznak, nyers vadhúst esznek és egymás veséjét szurkálják edzés gyanánt. Ha pedig nem lőssz le egy birkát, az egész család éhezik. S mindez 2016-ban történik.

A Captain Fantastic betagozódik abba a sorba, ami próbál egy lehetséges alternatívát felmutatni a kapitalizmussal szemben. De ennek a sornak sajnos abba az ágába áll be, ami a csúsztatást választja eszközéül.

Harcolni a kapitalizmus ellen, hátat fordítani neki nem úgy kéne, hogy egy hatalmas busszal furikázunk, amit valószínűleg nem elszáradt avar hajt, hanem üzemanyag, azért pedig pénzzel kell fizetnünk. Azzal a pénzzel, amit egyébként (valószínűleg) kabalaként tartunk a szélvédő fölött – hasonlóan Jordan Belfort dollárjához. A gyerekeknek nem kell a legjobb vadászkést és íjat megvenni a Karácsonyhoz hasonlóan kitalált ünnepre. A kapitalizmus arcon köpéséhez talán illik a lopás. De erre tanítani a gyerekeket valószínűleg nem a legjobb dolog. Ez az egész olyan, mint a politikus, aki szidja az EU-t, de a brüsszeli pénzt nagy örömmel kebelezi be.

lazadoAz ilyen filmek kis szektákat mutatnak be. Minden szektát belülről lehet szétrobbantani. Aki látott már ilyen történetet, az az első pillanatban tudni fogja, hogy melyik gyerek lesz az első lázító. Az, aki a tűz mellett A Karamazov testvéreket olvassa – ahol a testvérek fellázadnak apjuk ellen.

Az irodalom legrégebbi problémái közé tartozik a temetés és a kegyeletsértés. Antigoné és Kreón párbajában azonban mindkettejüknek igaza van, és az istenek döntenek. Manapság viszont nem feltétlenül elfogadható egy holttest kiásása, hogy azt elégessük.

vadaszat

A megismert gyerekektől csak akkor láthatunk érzelmeket, mikor anyjukról van szó. Egy ilyen apa mellett valószínűleg soha nem láthattak példát az érzelem kifejezésére, így az érzelmi intelligenciájuk sem igazán fejlődött ki. Főleg, ha mindent olyan specifikusan tanulnak, mint a szexualitás fogalmát. Hasonló ez a Hanna apafigurájához, aki a zene tudományos definícióját tanítja meg a lányának. De Hanna később hall zenét, megismeri a valóságban. Az egyedi neveket viselő gyerekek azonban semmit nem tapasztalnak meg a valóságból.
De mivel nem minden fekete vagy fehér, ennek a pontosságnak egyik megfontolandó esete, mikor kiderül, hogy az „érdekes” szó, mint véleménynyilvánítás, tiltva van a családban. Pontosan kell meghatározni a regényről alkotott véleményt.

A társadalmi szabályokat nem lehet büntetlenül áthágni. És azt nem egyesek alakítják, hanem az évek.
Lucifernek igaza van:

A kor folyam, mely visz vagy elmerít,
Úszója, nem vezére, az egyén.

A híres, szabadba visszavágyó emberek mind megbuktak, vagy bele is haltak kísérletükbe. Rousseau, Henry David Thoreau vagy Chris McCandless.
Az ember bizonyos modern és egyre modernebb igényekkel születik. Az óvodások, alsó tagozatosok már mind tökéletesen értenek az iPadekhez, okostelefonokhoz. Mintha a génjükbe lenne kódolva.

A társadalomban való boldoguláshoz pedig szükséges a tapasztalati tudás is, nem elég csak könyvekből tanulni.

mackay-1

George MacKay

Bo (George MacKay) magát maoistának nevezi. Úgy megy egyedül a nagyvilágba, hogy semmit tapasztalattal nem bír, csak a könyvek adta tudással, ami nem igazán a valóságot adja. Az tapasztalati tudás. Bo nincs birtokában ennek a tudásnak, tekintve, hogy évek óta nem beszélt idegenekkel – erre példa a városi lányokkal való kínos esete.
Ettől a fiútól szülei épp azt vonták meg, amire a legnagyobb szüksége lesz a film végén, mikor felszáll a repülőre.
Ha az egyetemen hangosan reklámozza maoista nézeteit, valószínűleg nem sok barátot szerez magának. Bár az sem derül ki, milyen szakra jelentkezett.

mortensen

Viggo Mortensen

Ez a film leginkább arra ad példát, hogyan lehet a gyermekeink felnőtt életét ellehetetleníteni.
Nem arról van szó, hogy a 4 éves gyerekeket tabletekkel és telefonokkal kell felszerelni – hiszen azok sem a való világot adják nekik. De van egy egészséges köztes állapot, amihez legközelebb Dave (Steve Zahn) gyerekei állnak. Nem ad az élethez olyan sokat, ha egy 8 éves gyerek szó szerint elmondja az USA alkotmányának módosításait. A 15 éves rokongyerek pedig elmondja a tartalmát. De persze, ez Amerika, náluk ez az Írás.

A film végére nem változnak meg a dolgok, csak Ben (Viggo Mortensen) borotválkozik meg, ezzel az üres gesztussal tanúsítva, hogy más ember lett. Pedig nem lett. Ugyanúgy jelenti a pontos időt minden esemény előtt, „ő már csak ilyen marad”. De a gyerekeknek megadja a látszólagos esélyt a változásra. De ez csak hamis esély – hiszen a gyerekei ugyanúgy kötődnek hozzá továbbra is. Még a busz nagyjából egy négyzetméternyi üregébe is bebújtak érte hatan…

temetes

fun-fact: a temetésen viselt piros ing ugyanaz, amiben Mortensen ebben a 1982-es klipben szerepel


3George MacKay-re érdemes figyelni, de egyébként demagóg film

Captain Fantastic” bejegyzéshez ozzászólás

  1. A csúsztatás helyett öntökönlövést mondanék. 🙂 Aztán meg, lehet buszt hajtani napelemmel is. 🙂 Vagy trágyából nyert metángázzal. De igazad van, ja. Ezek a ki a természetbe cuccok mindig felemásak, mint az állatokat kínzó embereket is ölni kész állatbarát emberek, a húsevőket felakasztani vágyó vegánok és a többi idióták.

    Aztán meg, ne feledkezzünk meg a mi Bicsérdy Bélánkról sem, mint a természetközeli lét egyik apostola: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bics%C3%A9rdy_B%C3%A9la

    Azért a filmet lehet, hogy megnézem. 🙂

    Picit más téma, de annyira mégsem. Ezt láttad már? http://www.imdb.com/title/tt4698684/

    Kedvelés

  2. A Vademberek hajszáját még nem láttam. Fel lett véve a listára!
    Nézd meg ezt, egy közeli ismerősöm végigsírta a második felét. Valószínűleg az év egyik “legvitathatóbb” filmje. Értsd: tényleg hosszan és sokat lehet róla beszélgetni. Bicsérdy mellett említsük meg a mai kor egyik leghazugabb, de hasonló elveket valló “filozófusát”: bartos istvánt.

    Kedvelik 1 személy

  3. Alapos cikk, vannak benne jó gondolatok és tetszik az író stílusa. Ugyanakkor van egy olyan érzésem, hogy helyenként csukott szemmel nézte a filmet. Először is, az idősebbik fiú nem egyetemre megy a végén, hanem namíbiai vándorútra, mert vakon rábökött a térképre, és random módon arra esett a voks (erről kb. egy percet beszéltek a filmben a reptéren). Ez persze apróság, a fenti kritikámat inkább a “film végére nem változnak meg a dolgok” mondatra értettem, mert ez így megint nem igaz – sőt, a történet végére beálló változás nem más, mint a film és az apa drámájának az alapköve. Ennek megértése nélkül nyilván nehéz szeretni a filmet. Ha már Chris McCandless felsejlett hasonlatként: úgy, ahogy ott is gigantikus változáson megy át a központi karakter, úgy itt is rá kell ébrednie Mortensen karakterének a végére, hogy az egész világ, amit a gyermekeinek épített, kvázi fenntarthatatlan, és nem akarja őket többet hazugságban tartani. Az Into the wild azért jobb film, mert ott a felismerésért olyan árat fizet Chris, amely visszafordíthatatlanná teszi az egészet. Itt is van egy ilyen jelenet: amikor Mortensen örökre elbúcsúzik a gyerekeitől, ott gombóc méretűre zsugorodott a szívem, és egy az egyben felsejlett az Into the wild… ugyanakkor innentől sajnos egyetértek a cikk írójával, mert nem tudták itt, azaz időben abbahagyni a filmet. Az utolsó jelenettel helyette részben kiherélik a fentebb leírt változás jelentőségét, azonban ez nem változtat azon, hogy az apa végső soron még így is feladta az általa kitalált rendszer nagy részét, és hatalmas áldozatot hozott a gyermekeiért – és ebben rejlik a változás, nem csak Mortensen szakállában 🙂

    Kedvelés

  4. Sajnos semmit nem értettél meg a filmből.
    (Nagyon sok dolgot szerettem volna még hozzá fűzni, de rájöttem, felesleges, érdemi vita nem alakulna ki tekintettel arra, hogy semmilyen művészi vagy kritikusi érzékkel, érzékenységgel (!) nem bírsz a cikked alapján.)

    Kedvelés

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s